Zsolt 55

IBS-fordítás (Új Károli)

1  Az éneklõmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása.2  Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elõl;3  Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!4  Az ellenségnek szaváért [és] a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és [nagy] dühösséggel ellenkeznek velem.5  Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.6  Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.7  Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.8  Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.9  Sietnék kiszabadulni e sebes szélbõl, e forgószélbõl.10  Rontsd meg Uram, [és] oszlasd meg az õ nyelvöket; mert erõszakot és háborgást látok a városban.11  Nappal és éjjel körüljárják azt annak kõfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.12  Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak terérõl a zsarnokság és csalárdság.13  Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz [azt] elszenvedném; nem gyûlölõm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elõl:14  Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerõsöm,15  A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.16  A halál vegye õket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben.17  Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.18  Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és õ meghallja az én szómat.19  Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.20  Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy õ eleitõl fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.21  Kezeit felemelte a vele békességben lévõkre; megszegte az õ szövetségét.22  A vajnál simább az õ szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.23  Vessed az Úrra a te terhedet, õ gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.24  Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod õket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.