1 Dávidé. &Hozzád emelem, Uram, lelkemet!2 Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.3 Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tõled.4 Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.5 Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.6 Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedrõl, mert azok öröktõl fogva vannak.7 Ifjúságomnak vétkeirõl és bûneimrõl ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!8 Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezõket.9 Igazságban járatja az alázatosokat, és az õ útjára tanítja meg az alázatosokat.10 Az Úrnak minden útja kegyelem és hûség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.11 A te nevedért, Uram, bocsásd meg bûnömet, mert sok az.12 Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.13 Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.14 Az Úr bizodalmas az õt félõkhöz, és szövetségével oktatja õket.15 Szemeim mindenha az Úrra [néznek,] mert õ húzza ki a tõrbõl lábamat.16 Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.17 Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.18 Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bûnömet.19 Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyûlölséggel gyûlölnek engem.20 Õrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.21 Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.22 Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.