Zsolt 132

IBS-fordítás (Új Károli)

1  Grádicsok éneke. &Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;2  A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tõn a Jákób Istenének:3  Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;4  Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;5  Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!6  Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:7  Hadd menjünk be az õ hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!8  Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!9  Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!10  Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétõl!11  Hûséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;12  Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom õket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.13  Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:14  Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;15  Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;16  Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.17  Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.18  Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.