1 És elméne Abimélek, a Jerubbaál fia Sikembe, az õ anyjának atyjafiaihoz,2 Mondjátok meg, kérlek, Sikem minden férfiának hallatára, melyik jobb3 És elmondották anyjának testvérei róla mind e beszédeket Sikem minden4 És adának néki hetven ezüst [pénzt] a Baál-Beritnek házából, és ezzel5 És elméne atyjának házához Ofrába, és megölé testvéreit, Jerubbaál6 És összegyülekezék Sikemnek egész polgársága, és Millónak egész háza, és7 Mikor pedig [ezt] elbeszélték vala Jóthámnak, elment és megállott a8 [Egyszer] elmenvén elmentek a fák, hogy királyt válaszszanak magoknak,9 De az olajfa [így] felelt nékik: Elhagyjam az én kövérségemet, a10 Akkor a fügefának szólottak a fák: Jer el te, [és] uralkodjál rajtunk!11 De a fügefa [is] azt mondta nékik: Elhagyjam-é édességemet és jó12 Azután a szõlõtõnek mondák a fák: Jer el te, uralkodjál rajtunk.13 Azonban a szõlõtõ [is] azt mondta nékik: Elhagyjam-é mustomat, a mely14 Mondának végre a fák mindnyájan a galagonyabokornak: Jer el te,15 És monda a galagonyabokor a fáknak: Ha igazán királylyá kentek engem16 Hát ti is most igazán és becsületesen cselekedtetek-é, hogy Abiméleket17 Mert érettetek harczolt atyám, és még életével [is] semmit nem18 Ti pedig most felkeltetek az én atyámnak háza ellen, és megöltétek19 Ha igazán és becsületesen cselekedtetek Jerubbaállal és az õ házával a20 De hogyha nem, jõjjön tûz ki Abimélekbõl, és emészsze meg Sikem férfiait21 És elfutott Jóthám, és elmenekült, és elment Beérbe az õ atyjafia,22 Mikor pedig uralkodék Abimélek Izráel felett három esztendeig:23 Egy gonosz lelket bocsátott Isten Abimélek és Sikem férfiai közé, és24 Hogy eljõjjön a Jerubbaál hetven fián elkövetett kegyetlenség25 És lest vetének néki a Sikem férfiai a hegyeknek tetején, és kiraboltak26 És eljött Gaál, Ebed fia és az õ atyjafiai, és bementek Sikembe, és27 Annyira, hogy kimenvén a mezõre, leszüretelték szõlõiket, [mindjárt] ki28 És monda Gaál, Ebed fia: Kicsoda Abimélek és kicsoda Sekem, hogy29 Csak volna az én kezemben e nép, [majd] elûzném Abiméleket. És monda30 Mikor pedig meghallotta Zebul, a városnak kormányzója, Gaálnak, az Ebed31 És követeket küldött Abimélekhez Thormába, [ezt] izenvén: Ímé Gaál, az32 Most azért készülj fel éjszaka, te és a te néped, mely veled van, és33 És reggel, napfelköltekor korán kelj fel, és törj a városra, és mikor õ34 És felkelt Abimélek és az egész nép, a mely vele volt, éjszaka, és lesbe35 És kijött Gaál, az Ebed fia és megállott a város kapujának nyílásában.36 És a mint meglátta Gaál a csapatot, monda Zebulnak: Ímé nép jõ alá a37 De Gaál [csak] folytatta beszédét, és monda: Ímé [egy másik] csapat meg38 Ekkor monda néki Zebul: Hol van most szád, melylyel mondád: Kicsoda39 És kivonult Gaál Sikem polgárainak élén, és megütközött Abimélekkel.40 De Abimélek megfutamította, úgy hogy elmenekült elõle, és sok sebesült41 Abimélek pedig Arumában maradt, és Zebul elûzte Gaált és atyjafiait,42 És lõn, hogy másnap kiméne a nép a mezõre, és megmondák Abiméleknek.43 És az vette az õ népét, és három csapatra osztotta el, és lesbe állott a44 És Abimélek és az a csapat, a mely vele volt, megtámadta és megszállotta45 És Abimélek egész nap vívta a várost, mígnem bevette a várost, és a46 Mikor pedig [ezt] meghallották Sikem tornyának minden férfiai, az El-47 És mikor Abiméleknek elmondották, hogy Sikem tornyának minden férfiai48 Felment Abimélek a Sálmon hegyére, õ és az egész nép, mely vele volt, és49 Erre az egész népbõl kiki vágott magának ágakat, és követték Abiméleket,50 Abimélek pedig elment Thébesbe, és táborba szállott Thébes ellen, és51 De egy erõs torony volt a város közepén, és oda menekült minden férfi és52 És Abimélek oda ment a toronyig, és ostrom alá vette azt, és egészen a53 Akkor egy asszony egy malomkõdarabot gördített le54 Ki mindjárt oda hívta fegyverhordozó apródját, és monda néki: Vond ki55 Mikor pedig az Izráel férfiai látták, hogy Abimélek meghalt, kiki56 Így fizetett meg Isten Abiméleknek azért a gonoszságért, melyet atyja57 És a Sikem férfiainak fejére is visszahárított Isten minden rosszat, és