Bírák 16

IBS-fordítás (Új Károli)

1  És elment Sámson Gázába, és meglátott ott egy parázna asszonyt, és 

2  A gázabelieknek pedig [mikor] [megmondották,] mondván: Ide jött Sámson! 

3  És aluvék Sámson éjfélig. Éjfélkor pedig felkelt, és megfogván a város 

4  És történt azután, hogy megszeretett egy asszonyt a Sórek völgyében, a 

5  És felmenének õ hozzá a Filiszteusok fejedelmei, és mondának néki: 

6  És monda Delila Sámsonnak: Mondd meg nékem, miben van a te nagy erõd és 

7  És felele néki Sámson: Ha megkötöznek hét nyers gúzszsal, melyek még meg 

8  Akkor hoztak néki a Filiszteusok fejedelmei hét nyers gúzst, a mely még 

9  A lesben állók pedig ott vártak annál a hálókamarában. És monda néki: 

10  És monda Delila Sámsonnak: Ímé rászedtél, és hazugságot szóltál nékem, 

11  Õ pedig monda néki: Ha erõsen megkötöznek új kötelekkel, melyekkel még 

12  És vett Delila új köteleket, és megkötözte õt velük, és monda néki: 

13  És monda Delila Sámsonnak: Meddig fogsz még rászedni engem és hazudni 

14  És szeggel megerõsítvén a [zugolyt,] monda: Rajtad a Filiszteusok, 

15  Ekkor monda néki [Delila:] Miképen mondhatod: Szeretlek téged, ha szíved 

16  Mikor aztán õt minden nap zaklatta szavaival, és gyötörte õt: halálosan 

17  És kitárta elõtte egész szívét, és monda néki: Borotva nem volt soha az 

18  És mikor látta Delila, hogy kitárta volna elõtte egész szívét, 

19  És elaltatta õt az õ térdein, és elõhívott egy férfiút, és lenyíratta az 

20  És monda: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! Mikor pedig az az õ álmából 

21  De a Filiszteusok megfogták õt, és kiszúrták szemeit, és 

22  De az õ fejének haja újra kezdett nõni, miután megnyíretett. 

23  És mikor a Filiszteusok fejedelmei összegyûltek, hogy az õ istenüknek, 

24  És [mikor] látta õt a nép, dícsérték az õ istenöket, mert - mondának - 

25  Lõn pedig, hogy mikor megvídámult az õ szívök, mondának: Hívjátok 

26  Sámson pedig monda a fiúnak, a ki õt kézenfogva vezette: Ereszsz el, 

27  A ház pedig tele volt férfiakkal és asszonyokkal, és ott voltak a 

28  Ekkor Sámson az Úrhoz kiáltott, és monda: Uram, Isten, emlékezzél meg, 

29  És átfogta Sámson a két középsõ oszlopot, melyeken a ház nyugodott, az 

30  És monda Sámson: Hadd veszszek el én is a Filiszteusokkal! És nagy 

31  És lementek az õ testvérei és atyjának egész háza, és elvivék õt, és 

Károli Gáspár fordításának revideált változata (1908, Public Domain)