Sprüche 19 | IBS-fordítás (Új Károli)

Sprüche 19 | IBS-fordítás (Új Károli)
1 Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvûnél, a ki bolond. 2 A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki [csak] a lábával siet, hibázik. 3 Az embernek bolondsága fordítja el az õ útát, és az Úr ellen haragszik az õ szíve. 4 A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytõl pedig az õ barátja elválik. 5 A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul. 6 Sokan hizelegnek a nemeslelkû embernek, és minden barát az adakozóé. 7 A szegényt minden atyjafia gyûlöli, még barátai is eltávolodnak tõle; unszolja szavakkal, de õk eltünnek. 8 A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megõrzi az értelmességet, jót nyer. 9 A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész. 10 Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem [illik] a szolgának uralkodni a fejedelmeken. 11 Az embernek értelme hosszútûrõvé teszi õt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket. 12 Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az õ jóakaratja. 13 Romlása az õ atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelõdése. 14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség. 15 A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik. 16 A ki megtartja a parancsolatot, megtartja õ magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal. 17 Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az õ jótéteményét megfizeti néki. 18 Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény [felõle;] de annyira, hogy õt megöld, ne vigyen haragod. 19 A nagy haragú [ember] büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled [haragját.] 20 Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre. 21 Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg. 22 A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál. 23 Az Úrnak félelme életre visz; és [az ilyen] megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik. 24 Bemártja a rest az õ kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza. 25 Ha a csúfolót megvered, az együgyû lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt. 26 A ki atyjával erõszakoskodik, anyját elûzi: gyalázatos és megszégyenítõ fiú az. 27 Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, [mely téged arra visz], hogy a bölcseségnek igéjétõl eltévedj. 28 A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot. 29 A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.