Sprüche 12 | IBS-fordítás (Új Károli)

1 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja õ. 2 Nem erõsül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul. 3 A derék asszony koronája az õ férjének; de mint az õ csontjaiban való rothadás, [olyan] a megszégyenítõ. 4 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás. 5 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat. 6 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll. 7 Az õ értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjû útálatos lesz. 8 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szûk kenyerû. 9 Az igaz az õ barmának érzését [is] ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen. 10 A ki míveli az õ földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az. 11 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád [gyümölcsöt.] 12 Az ajkaknak vétkében gonosz tõr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz. 13 Az õ szájának gyümölcsébõl elégedik meg a férfi jóval; és az õ cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának. 14 A bolondnak úta helyes az õ szeme elõtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az. 15 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember. 16 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot. 17 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tõrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság. 18 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig. 19 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság. 20 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával. 21 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hûségesen, kedvesek õ nála. 22 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot. 23 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizetõ lesz. 24 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt. 25 Útba igazítja az õ felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti õket. 26 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége. 27 Az igazságnak útjában van élet; és az õ ösvényének úta halhatatlanság.