Richter 9 | IBS-fordítás (Új Károli)

1 És elméne Abimélek, a Jerubbaál fia Sikembe, az õ anyjának atyjafiaihoz, 2 Mondjátok meg, kérlek, Sikem minden férfiának hallatára, melyik jobb 3 És elmondották anyjának testvérei róla mind e beszédeket Sikem minden 4 És adának néki hetven ezüst [pénzt] a Baál-Beritnek házából, és ezzel 5 És elméne atyjának házához Ofrába, és megölé testvéreit, Jerubbaál 6 És összegyülekezék Sikemnek egész polgársága, és Millónak egész háza, és 7 Mikor pedig [ezt] elbeszélték vala Jóthámnak, elment és megállott a 8 [Egyszer] elmenvén elmentek a fák, hogy királyt válaszszanak magoknak, 9 De az olajfa [így] felelt nékik: Elhagyjam az én kövérségemet, a 10 Akkor a fügefának szólottak a fák: Jer el te, [és] uralkodjál rajtunk! 11 De a fügefa [is] azt mondta nékik: Elhagyjam-é édességemet és jó 12 Azután a szõlõtõnek mondák a fák: Jer el te, uralkodjál rajtunk. 13 Azonban a szõlõtõ [is] azt mondta nékik: Elhagyjam-é mustomat, a mely 14 Mondának végre a fák mindnyájan a galagonyabokornak: Jer el te, 15 És monda a galagonyabokor a fáknak: Ha igazán királylyá kentek engem 16 Hát ti is most igazán és becsületesen cselekedtetek-é, hogy Abiméleket 17 Mert érettetek harczolt atyám, és még életével [is] semmit nem 18 Ti pedig most felkeltetek az én atyámnak háza ellen, és megöltétek 19 Ha igazán és becsületesen cselekedtetek Jerubbaállal és az õ házával a 20 De hogyha nem, jõjjön tûz ki Abimélekbõl, és emészsze meg Sikem férfiait 21 És elfutott Jóthám, és elmenekült, és elment Beérbe az õ atyjafia, 22 Mikor pedig uralkodék Abimélek Izráel felett három esztendeig: 23 Egy gonosz lelket bocsátott Isten Abimélek és Sikem férfiai közé, és 24 Hogy eljõjjön a Jerubbaál hetven fián elkövetett kegyetlenség 25 És lest vetének néki a Sikem férfiai a hegyeknek tetején, és kiraboltak 26 És eljött Gaál, Ebed fia és az õ atyjafiai, és bementek Sikembe, és 27 Annyira, hogy kimenvén a mezõre, leszüretelték szõlõiket, [mindjárt] ki 28 És monda Gaál, Ebed fia: Kicsoda Abimélek és kicsoda Sekem, hogy 29 Csak volna az én kezemben e nép, [majd] elûzném Abiméleket. És monda 30 Mikor pedig meghallotta Zebul, a városnak kormányzója, Gaálnak, az Ebed 31 És követeket küldött Abimélekhez Thormába, [ezt] izenvén: Ímé Gaál, az 32 Most azért készülj fel éjszaka, te és a te néped, mely veled van, és 33 És reggel, napfelköltekor korán kelj fel, és törj a városra, és mikor õ 34 És felkelt Abimélek és az egész nép, a mely vele volt, éjszaka, és lesbe 35 És kijött Gaál, az Ebed fia és megállott a város kapujának nyílásában. 36 És a mint meglátta Gaál a csapatot, monda Zebulnak: Ímé nép jõ alá a 37 De Gaál [csak] folytatta beszédét, és monda: Ímé [egy másik] csapat meg 38 Ekkor monda néki Zebul: Hol van most szád, melylyel mondád: Kicsoda 39 És kivonult Gaál Sikem polgárainak élén, és megütközött Abimélekkel. 40 De Abimélek megfutamította, úgy hogy elmenekült elõle, és sok sebesült 41 Abimélek pedig Arumában maradt, és Zebul elûzte Gaált és atyjafiait, 42 És lõn, hogy másnap kiméne a nép a mezõre, és megmondák Abiméleknek. 43 És az vette az õ népét, és három csapatra osztotta el, és lesbe állott a 44 És Abimélek és az a csapat, a mely vele volt, megtámadta és megszállotta 45 És Abimélek egész nap vívta a várost, mígnem bevette a várost, és a 46 Mikor pedig [ezt] meghallották Sikem tornyának minden férfiai, az El- 47 És mikor Abiméleknek elmondották, hogy Sikem tornyának minden férfiai 48 Felment Abimélek a Sálmon hegyére, õ és az egész nép, mely vele volt, és 49 Erre az egész népbõl kiki vágott magának ágakat, és követték Abiméleket, 50 Abimélek pedig elment Thébesbe, és táborba szállott Thébes ellen, és 51 De egy erõs torony volt a város közepén, és oda menekült minden férfi és 52 És Abimélek oda ment a toronyig, és ostrom alá vette azt, és egészen a 53 Akkor egy asszony egy malomkõdarabot gördített le 54 Ki mindjárt oda hívta fegyverhordozó apródját, és monda néki: Vond ki 55 Mikor pedig az Izráel férfiai látták, hogy Abimélek meghalt, kiki 56 Így fizetett meg Isten Abiméleknek azért a gonoszságért, melyet atyja 57 És a Sikem férfiainak fejére is visszahárított Isten minden rosszat, és