Richter 6 | IBS-fordítás (Új Károli)

1 És gonoszul cselekedének az Izráel fiai az Úrnak szemei elõtt, azért adá 2 És hatalmat võn a Midiániták keze az Izráelen, és a Midiánitáktól [való 3 Mert ha vetett Izráel, [mindjárt ott] termettek a Midiániták, az 4 És táborba szálltak ellenök, és pusztították a földnek termését egész 5 Mert barmaikkal és sátoraikkal vonultak föl; csapatosan jöttek, mint a 6 Mikor azért igen megnyomorodott az Izráel a Midiániták miatt, az Úrhoz 7 Mikor pedig kiáltottak vala az Izráel fiai az Úrhoz Midián miatt: 8 Prófétát külde az Úr az Izráel fiaihoz, és monda nékik: Azt mondja az 9 És én mentettelek meg benneteket az Égyiptombeliek kezébõl, és minden 10 És mondék néktek: Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek; ne féljétek az Emoreusok isteneit, kiknek földén laktok; 11 És eljöve az Úrnak angyala, és leüle ama cserfa alatt, a mely Ofrában 12 Ekkor megjelenék néki az Úrnak angyala, és monda néki: Az Úr veled, erõs 13 Gedeon pedig monda néki: Kérlek uram, ha velünk van az Úr, miért ért 14 És az Úr hozzá fordula, és monda: Menj el ezzel a te 15 És monda néki: Kérlek uram, miképen szabadítsam én meg Izráelt? Ímé az 16 És monda néki az Úr: Én leszek veled, és megvered Midiánt, mint egy 17 Õ pedig monda néki: Ha kegyelmet találtam a te szemeid elõtt, kérlek, 18 El ne menj kérlek innen, míg vissza nem jövök hozzád, és ki nem hozom az 19 Gedeon pedig elméne, és elkészíte egy kecskegödölyét és egy efa lisztbõl 20 És monda néki az Isten angyala: Vegyed a húst és a kovásztalan 21 Ekkor kinyújtá az Úrnak angyala pálczájának végét, mely kezében vala, és 22 Látván pedig Gedeon, hogy az Úrnak angyala volt az, monda Gedeon: Jaj 23 És monda néki az Úr: Békesség néked! ne félj, nem halsz meg! 24 És építe ott Gedeon oltárt az Úrnak, és nevezé azt Jehova-Salomnak 25 És lõn ugyanazon éjjel, hogy monda az Úr néki: Végy egy tulkot atyádnak 26 És építs oltárt az Úrnak, a te Istenednek, ennek a megerõsített helynek 27 Ekkor Gedeon tíz férfiút võn [maga mellé] az õ szolgái közül, és a képen 28 Mikor aztán felkeltek reggel a városnak férfiai, íme [már] össze volt 29 És mondának egyik a másikának: Ki cselekedte ezt? És [mikor] utána 30 Akkor mondának a városnak férfiai Joásnak: Add ki fiadat, meg kell 31 Joás pedig monda mindazoknak, a kik körülötte állának: Baálért pereltek 32 És azon a napon elnevezték õt Jerubbaálnak, mondván: Pereljen õ vele 33 És mikor az egész Midián és Amálek és a Napkeletiek egybegyûlének, és 34 Az Úrnak lelke megszállotta Gedeont, és megfúván a harsonákat, egybehívá 35 És követeket külde egész Manasséba, és egybegyûle az is õ utána; és 36 És monda Gedeon az Istennek: Ha [csakugyan] az én kezem által akarod 37 Íme egy fürt gyapjat teszek a szérûre, [és] ha csak maga a gyapjú lesz 38 És úgy lõn. Mert mikor másnap reggel felkelt, és megszorítá a gyapjat, 39 És monda Gedeon az Istennek: Ne gerjedjen fel a te haragod én ellenem, 40 És úgy cselekedék Isten azon az éjszakán, és lõn szárazság csak magán a