Richter 19 | IBS-fordítás (Új Károli)

1 Ugyanebben az idõben, a mikor nem volt király Izráelben, mint jövevény 2 Paráználkodék pedig nála az õ ágyasa és elméne tõle atyjának házához, 3 Ekkor felkelvén az õ férje, utána ment, hogy lelkére beszéljen, [és] 4 És ott tartóztatá õt ipa, a leánynak atyja, és õ ott maradt nála három 5 És mikor a negyedik napon reggel korán felkeltek, és õ felkészült, hogy 6 És leültek, és mindketten együtt ettek és ittak, és monda a leány atyja 7 Mikor pedig felkelt az a férfiú, hogy elmenjen, addig marasztá õt az 8 És felkelt azután az ötödik napon jókor reggel, hogy elmenjen, és monda 9 Ekkor felkele az a férfiú, hogy elmenjen ágyasával és szolgájával; de 10 De a férfiú nem akart [ott] meghálni, és felkelt és elment, és egész 11 Mikor pedig Jebus mellett voltak, a nap már igen alászállott, és monda a 12 És monda néki az õ ura: Ne térjünk be az idegenek városába, a hol senki 13 És monda az õ szolgájának: Siess, és menjünk e két hely valamelyikébe, 14 És tovább vonultak, és elmenének, és a nap Gibea mellett ment le 15 És oda tértek, hogy bemenjenek és megháljanak Gibeában. Mikor pedig oda 16 És ímé egy öreg ember jöve a munkából a mezõrõl [késõ] estve. Ez a 17 És mikor felemelte szemeit, és meglátta azt az utas embert a város 18 Ez pedig monda néki: Megyünk Júda Bethlehemébõl az Efraim hegység 19 Pedig szalmánk és abrakunk is van szamaraink számára, és kenyerem és 20 Ekkor monda a vén ember: Békesség néked! Mindarra, a mi nélkül csak 21 És elvezette õt az õ házához és abrakot adott az õ szamarainak. Azután 22 És mikor vígan laknának, ímé a város férfiai, a Béliál fiainak emberei, 23 És kiment hozzájuk az a férfiú, a háznak ura és monda nékik: Ne, 24 Ímé itt van hajadon leányom és az õ ágyasa, ezeket hozom ki néktek, és 25 A férfiak azonban nem akartak reá se hallgatni. Ekkor [kézen] fogta az a 26 És elment az asszony virradat elõtt és reggel ott rogyott össze annak a 27 Mikor pedig felkelt az õ ura reggel, és kinyitotta a ház ajtaját, és 28 És monda néki: Kelj fel és menjünk el. De az nem felelt néki. Ekkor 29 És mikor hazaért, kést vett elõ, és megfogta ágyasát, és tagról-tagra 30 Lõn pedig, hogy mindenki, a ki ezt látta, azt mondotta: Nem történt és