Jakobus 2 | Újszövetség: élet, igazság és világosság

Jakobus 2 | Újszövetség: élet, igazság és világosság

A keresztyén hit nem személyválogató

1 Atyámfiai, ne legyen személyválogatás a ti hitetekben, amelyet a dicsőség Urába, a mi Urunk Jézus Krisztusba vetettetek. 2 Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyűrűs férfi, fényes ruhában, és bemegy egy szegény is kopott ruhában 3 és rátekintetek arra, akin a fényes ruha van, és azt mondjátok neki: „Te ülj ide szépen.“ A szegénynek pedig azt mondjátok: „Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyomhoz“, 4 nem mondtok-e ellen magatoknak, és nem lettetek-e gonosz gondolkodású bírákká? 5 Halljátok csak, szeretett atyámfiai: vajon nem Isten választotta-e ki e világ szegényeit, hogy gazdagok legyenek a hitben, és örökösei legyenek annak az országnak, amelyet Isten ígért az őt szeretőknek? 6 De ti megszégyenítettétek a szegényt. Vajon nem a gazdagok hatalmaskodnak-e rajtatok, és nem ők hurcolnak-e titeket a törvény elé? 7 Nem ők káromolják-e azt a szép nevet, amelyről titeket elneveztek? 8 Ha ellenben megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!“ jól cselekedtek. 9 De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, és a törvény, mint törvényszegőket elítél. 10 Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az valamennyi ellen vétkezett. 11 Mert aki ezt mondta: „Ne paráználkodj!“ ezt is mondta: „Ne ölj!“ És ha nem paráználkodsz, de ölsz, törvényszegővé lettél. 12 Úgy szóljatok, és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye fog megítélni. 13 Mert az ítélet irgalmatlan ahhoz, aki nem cselekszik irgalmasságot, és az irgalmasság diadalmaskodik az ítéleten.

A cselekedetek és a hit

14 Mit használ, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei pedig nincsenek? Vajon megtartja-e őt a hit? 15 Ha pedig az atyafiaknak, férfiaknak vagy nőknek nincs ruhája, és szükséget szenvednek a mindennapi élelemben, 16 és azt mondja nekik valaki közületek: „Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól!“ De nem adjátok meg nekik, amikre szükségük van, mit használ az? 17 Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. 18 Viszont mondhatja valaki: neked hited van, nekem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nekem a te hitedet a te cselekedeteidből, és én is meg fogom mutatni neked az én cselekedeteimből az én hitemet 19 Te hiszed, hogy egy az Isten? Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek. 20 Akarod-e hát tudni, te oktalan ember, hogy a hit cselekedetek nélkül halott? 21 Ábrahám, a mi atyánk nem cselekedetekből igazult-e meg, amikor fiát, Izsákot felajánlotta az oltárra? 22 Látod, hogy hite együtt munkálkodott cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hite. 23 És beteljesedett az Írás, amely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, s ez megigazulására szolgált, és Isten barátjának neveztetett. 24 Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember és nem csupán hitből. 25 Hasonlóképpen a parázna Ráháb, nem cselekedetekből igazult-e meg, amikor a követeket házába fogadta, és más úton bocsátotta el őket? 26 Mert ahogyan halott a test lélek nélkül, úgy halott a hit is cselekedetek nélkül.